2011. június 30., csütörtök

:(((((

Szörnyű vihar van odakinn, tombol a szél! Szanaszét hordja az udvaron a cuccokat, fel is adtam, majd reggel felmérem a károkat.
Tavaly ugyanígy jártam, a napraforgók, amiket nem is én ültettem, csak úgy lettek, tövestől tépte ki. Most is ilyesmitől tartok, mert tegnap úgy istenigazából felázott a talaj, most pedig őrült szélvihar van, és ami jó magas, bele tud kapni, az ki fog dőlni.
Ez nem az a vihar, amit szeretek.:(
Amit szeretek, az olyan, hogy csodaszépen villámlik, és utána olyan isteni esőszag van.
Ez most nem olyan...

Vihar után...

2011. június 27., hétfő

Bagolyügyek

A múlt héten nagyon BoLdOGtalan napokat éltem, alig győztem ma átböngészni kedves blogszomszédasszonyaim produkcióit. Egyrészt sok munkám volt, másrészt nem volt módom netezni.
Van viszont 12 üveg meggyszörpi, de a héten akarok még legalább egy menetet,de inkább többet, mert máris rohamosan fogy!
Kicsit kézimunkáztam is, de nincs kész produktum csak némi előrehaladás egy régi-régi ügyben.

Viszont egyik este olyan kalandunk volt, hogy még! A végén még madarász leszek.
Az úgy volt, hogy már vagy két éjszaka hallottunk nagyon furcsa rikoltozó hangokat, de szinte egész éjjel megállás nélkül. Azt tudtuk, hogy valahol nagyon közel van a kétségbeesett lényezet, de hogy hol és mi az???
Egyik késő este, mivel nagyon meleg volt, még kint ültünk az udvaron, és megláttuk! Bagoly! Kettő! Nálunk! Jézusmária! Fent ültek a villanyvezetéken, egymástól kb. húsz méterre, és megállás nélkül, hátborzongatóan rikoltoztak. Egyiket sikerült lefényképezni, de aztán összeszaladt az utca, és ők megunták a szereplést, odébbálltak.

Ő volt.:

 

Arra jutottunk a neten hozzáférhető okosságokból, hogy fülesbagoly, mégpedig fiatalkorú.
Hát mik vannak itt kérem, mióta "vidékiek" lettünk!
Másnap még tovább böngésztem, megtudtam, hogy ilyentájt hagyják ők el a szülői fészket (nem egészen önszántukból), majd néhány napig még a mamát hívogatják, élelemért koldulnak.
Aznap este nagyon nagy vihar volt.
Majd a szívem szakadt meg értük.
Remélem átvészelték, és mostanra már kezdtek valamit az önálló életükkel.
Új kégli, kaja, meló, mittudomén:)
:)))

Na mit szóltok?

2011. június 17., péntek

Éljen a retró!

Nem tudom, hogy pontosan kinek mikorra datálódik megboldogult lánysága, az enyémben volt ilyen fejezet, ezzel a farmernadrágból lett szoknyával. Jó, nem pont ilyen volt, mert annak egyszínű volt az alja, és hosszabb, de itt figyelembe kellett vennem megrendelőm, azaz leánymagzatom igényeit.

 

Jó kis vidám, nyári hangulatú lett.

 

Hozzávalók:
1 db rossz farmer
paplanhuzat a turiból
fél óra szabadidő.

 

Magamnak is csinálok természetesen, lévén mégiscsak én vagyok az ötletgazda.
Az enyém hosszú lesz, és a paplan másik oldalából, ami apró virágos.
Cuki lesz.
Majd mutatom.

Kellemes hétvégét mindenkinek!


2011. június 15., szerda

Poncsó - Kész!!!

Hát ez megint egy olyan ritka pillanat, amikor befejeztem valamit.
Ja, és nem tavalyelőtt kezdtem el, hanem a múlt héten! 
Köszönöm a javaslatokat, végül úgy döntöttem, megszínezem.
A tiszta fekete darabok viselése talán még ráér...



Amikor megvettem a színes fonalakat, hirtelen nagyon jó ötletnek tűnt. 


Aztán, miközben készült, elbizonytalanodtam: Miért pont ezeket kellett megvennem, fel fogom én ezt venni?


Amikor elkészült, akkor rájöttem, hogy igen! Fel fogom venni! Naná! Nagyon is tetszik!


Majd mikor nekifogtam a fényképezésnek, akkor döbbentem rá, hogy miért pont ezeket a színeket vettem!


Ti is látjátok?

 

2011. június 10., péntek

Rozsdafarkú madár

Mikor hazaérek melóból, szokásom leülni a hintaágyba, kicsit sajnálni magam, hogy jaj de nincs kedvem vacsorát csinálni.... Egyik nap miközben békésen szenvedtem, ezerrel elhúzott a fejem mellett valami, egyenesen be a lakásba. A család próbálta kiterelni, de tudjátok hogy van ilyenkor, mintha nem találná ugyanazt az útvonalat kifelé. Manuálisan kellett távozásra bírni. Itt még a konyhában...

 
Kicsit látszik a rozsdaszínű farka is...

 
Itt már kívül, kicsit meg volt illetődve, majd azonnal távozott...Most az előbb még gyorsan utánanéztem, hogy ez-e a rendes neve, ahogy mi hívjuk, tényleg ez, és azt írják róla, hogy Magyarországon fészkelő állománya jelentősen csökkent. Jelentem, egy tutira van, és sértetlenül visszaszolgáltattuk az anyatermészetnek.

 
Nem mellesleg kinyílt az idén ültetett futórózsa első virága! Egy sárgát, egy fehéret és egy pirosat vettem, eddig stimmel. Remélem, hogy nagyra nőnek majd, és nagyon szépséges rózsalugasom lesz. 
Hát, mára ennyi.
Szép hétvégét!

2011. június 8., szerda

Poncsó

Lesz egy fekete poncsóm, habár ezt én sem tudtam előre. Azt mondjuk elhatároztam, hogy ezt a poncsót  
Annás leírása alapját egyszer meg kell csinálnom. Felírtam a bakancslistámra, és félretettem az ügyet bizonytalan időre. Történt aztán a múlt hétvégén, hogy amikor eszméletlen nagy varrós terveim megvalósításához akartam kezdeni, szegény öreg Singerem beadta a kulcsot. Azt gondoltam, keresztet vethetek rá, ki a fene fogja megjavítani, itt nálunk biztosan senki, újat nem mostanában fogok venni, szóval teljes elkeseredés. De az én emberem addig kutakodott a neten, míg talált egy helyet, ahol mindenféle Singerhez minden kapható, és ezt értsétek szó szerint! Ez az, ha bármikor ilyen gondotok lenne. Szóval meg is rendelte a szóbanforgó kütyüt, már úton van. De ezt akkor még nem tudtam, és hát akkor most mit csináljak a fennmaradt "rengeteg" szabadidőmmel? Gondoltam, itt az alkalom, hogy kipróbáljam, fog-e menni ez a poncsó dolog. Mivel fekete fonalam volt otthon, hát abból. De annyira frappánsan működött már elsőre (köszi Annás!), hogy abba sem tudtam hagyni. Hát akkor abba sem hagyom, gondoltam, noha próbának szántam, be is fejezem. Szóval így alakult, hogy akkor lesz egy fekete poncsóm. Most itt tartok, megkértem lánygyermekemet, hogy fényképezzen le. Sanyi élénk érdeklődést mutatott. (Amúgy mindig élénk érdeklődést mutat, nagy benne a tudásvágy.)

  


Mármost kedves szomszédasszonyok, (merthogy azok vagyunk mi itt a virtuális térben, ahogy azt Eszter nagyszerűen felismerte, megtárgyaljuk ügyes-bajos dolgainkat, és bizonyos szempontból már ismerjük egymást) mit gondoltok arról, hogy tegyek-e majd bele a vége felé valami elütő csíkot, esetleg szegélyt, vagy a fekete az csak legyen fekete?

 
Egyébként a minta valóban remek, nagyon egyszerű de mutatós, és tökéletesen kifekszik a vállon, nagyon jó lesz!

Aki még kitartóan olvassa a sok szövegemet, és nem csak a képeket nézegeti, annak elmesélem, hogy a Japán lonc a hátam mögött az egy nagy sikertörténet. Egyetlenegy tő, amit itt láttok (részben!!!) és fantasztikus. Eredetileg két tövet ültettünk, de túlzásnak bizonyult, egész egyszerűen be akart költözni a teraszra, a fürdőszobába az ablakon keresztül, a Sanyi házába, ami mögötte van, és mindenhova. Egyik tövet tehát átültettük máshova, ez pedig a tavasszal le lett metszve teljesen, szinte csontvázig. És most ilyen. És az a virágözön! Ha tudnátok, hogy ennek micsoda illata van csendes estéken! Szóval mesés. Nagyon bejött. És télen sem hullatja le a leveleit. 

És még egy kép, csak úgy, most már nem dumálok többet.


Szép napot mindenkinek az utcában!



2011. június 1., szerda

Rájöttem valamire

Korábban már elemeztem azt a jelenséget, amikor az emberlánya nem tud kommentet írni, még saját magához sem. Mostanra javult a helyzet, de feltűnt, hogy vannak akikhez még mindig nem tudok, pedig úgy általában most működik a Blogger. Rájöttem valamire. Magamnál már ki is próbáltam. A beállításoknál, a megjegyzéseknél harmadik pont: Megjegyzésűrlap elhelyezése: az előreugró ablakot kell megjelölni. Akinél ugyanis előreugró megjegyzésablak van, oda teljesen simán be lehet írni, eleve ott van a nevem. Az. ún. beágyazott megjegyzésablaknál, ahol a profil kijelölése van, ott akar állandóan bejelentkeztetni továbbra is.
Aki erre jár, javaslom nézze meg a sajátját, lehet hogy többen írnának, de nem tudnak.

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...