Kész!

Mint azt már sokan tudjátok, nemrégiben hozzájutottam egy szépséges régi varrógéphez, sajnos nagyon leharcolt állapotban. Az előzményeket, akinek új a téma ITT láthatja.
Elképzeltem, hogy majd szépen felújítom, és lesz végre a gépemnek egy fix helye, nem kell a konyhaasztalra kihurcolni mindig, ahol azután útban van, és újra el kell pakolni.
A felújítás várható örömei oly mértékben felvillanyozták kis családomat, hogy szinte tolongás alakult ki, elkészült a projekt úgy, hogy én hozzá sem nyúltam! Nekem csak örülnöm kellett!
Ez itt talán nem is a végleges helye, lehet hogy át kell szervezzem miatta az egész szobát, de istenuccse megteszem! Csak még ihletet gyűjtök.
(Ja, és az emberem kicsit rosszmájúan megjegyezte, hogy "de ugye nem horgolsz rá terítőt?"
Neeem, mondtam, majd varrok!!!

Azért lett a lába fehér és nem fekete, mert.... mert csak. Ilyenem volt. 

Meg aztán kell még hozzá egy szék. Erre a célra egy a házzal örökölt régi romos fa széket jelöltem ki, ami stílusában a legkevésbé sem illik az asztalhoz, tehát valahogy a festéssel kell majd az összhangot megteremteni, és a fekete színnel így nem tudtam mit kezdeni.

Mit szóltok hozzá, szerintem szép lett!

Na meg ahhoz mit szóltok, hogy gond nélkül bele tudott költözni a használható varrógépem!

Ez is régi, de nem annyira mint az állvány, valamint nem is dekoratív egyáltalán, de használaton kívül szépen bele lehet csukni az asztalba.

Nagyon elégedett vagyok!

Szép napot mindenkinek!